28. fejezet

Halii! ^^

Ezúttal egy nappal előbb hoztam az új fejezetet - remélem, örültök neki! ^^ Ez a rész erősen 18+os lett, szóval saját felelősségre olvasd el, meg ilyenek. :D Továbbá hatalmas öröm ért minket - blogunk 2. helyezést ért el ezen a versenyen Legromantikusabb jelenet kategóriában!(14. fejezet és a Filipes novella) :) El sem hisszük. :)) Hamarosan 100 feliratkozónk van, ami szintén hatalmas örömhír, köszönet Nektek! <3 A szavazáson a Silja-Aleksi páros nyert 55-31 aránnyal, köszi, hogy szavaztatok! :)

Luna

Lukas Lucy betegágyának a szélén ült és fogta a lány kezét. Feszülten, aggódva nézte őt, míg másik kezével gyengéden simogatta a haját. Negyedórája, hogy kiengedték a lányt a vizsgálóból. Mentőknek kellett elszállítaniuk, mivel Lucy epilepsziás rohamot kapott. Békésen aludtak egymást átkarolva, amikor a lány egyszer csak elkezdett rángatózni. Lukas megrémült, és nyomban tárcsázta a mentőket, akik tíz perc alatt ott voltak. Lucy rohama nem tartott sokáig, vége volt a mentők kiérkezése előtt, de a fiút sikerült halálosan megijesztenie. Az is megfordult a fejében, hogy Lucy épp haldoklik, és zokogva próbálta őt lecsillapítani. Nem élte volna túl, ha még egy számára fontos embert elveszít. A kiérkező orvosok kikérdezték, bár arra nem tudott felelni, hogy volt-e hasonló rohama ezelőtt a lánynak. Lucy nem említette. A mentőautóban kezdett magához térni, és elmondta, még sohasem történt ilyen vele. Lukas biztos volt benne, hogy a stressz váltotta ki belőle, az, hogy el kell mennie, és elhatározta, hogy akkor sem fogja elengedni. Nem fogja hagyni, hogy ilyen állapotban visszatérjen Amerikába, hisz a repülőn is rosszul lehet, vagy bárhol. Bizonyára a szülei is be fogják látni, hogy így nem utazhat.

– Velem maradsz – suttogta a lánynak és megszorította a kezét.

– Nem… Haza kell mennem… – mondta Lucy elhaló hangon.

– Nem mehetsz. Ilyen állapotban nem.

– De én… – kezdett bele a lány erőtlenül, amikor is belépett egy orvos a szobába egy telefonnal. Elkérte Lucy szüleinek a számát, és rögvest értesítette őket.

– Az édesapja van a vonalban – közölte, és odanyújtotta a lánynak a mobilt. Lucy elvette és beleszólt:

– Szia, apa, én… Igen, már jobban. Itt van Lukas… Holnapig… De mi lesz akkor veletek? Talán úgy igen… De én nem szeretném, hogy ti… De én nem… Nem tudom… Köszönöm, igyekszem. Jó éjt!

Letette a mobilt, amire az orvos elvette tőle és diszkréten távozott. Lukas kérdőn, sürgetve nézett rá.

– Azt akarják, hogy itt maradjak… – sóhajtott fel a lány szaggatottan. Lukas rögtön felélénkült – csak nem…?

– Végleg? – kérdezte reménykedve.

– Jó lenne, de anyának és apának szüksége van rám, bár azt mondták, hogy maradhatok, ha találok munkát, csak… ez esetben nem tanulhatok tovább. Sajnos nem tudnék egyszerre tanulni, albérletet fizetni és dolgozni.

– Nálunk lakhatsz, nem kell fizetned albérletet! Silja most úgyis elment, megkaphatod a szobáját…

– Nem, nem akarok rajtatok élősködni.

– Nem élősködnél! Senkit nem zavarnál, sőt. Kérlek! – nézett a lányra könyörgőn. Igen, így lenne a legjobb, ha a lány itt maradna, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy nem tanul tovább és nem lesznek csoporttársak többé. – Ha kell, én is elvállalok valami diákmunkát, és abból is tudnál hazaadni, csak maradj itt! Velü… Velem.

– Nem! Ha maradok, én fogok dolgozni, neked a tanulásra és a zenére kell koncentrálnod. És ragaszkodom ahhoz, hogy amint keresek elég pénzt, albérletbe költözzek.

– Költözzünk – helyesbített Lukas. Így egyrészt eloszlik a bérleti díj, másrészt pedig minden vágya volt a lánnyal együtt lakni. – Mármint… csak ha szeretnél.

– Igen – kulcsolta össze a lány az ujjait. – Csak mi ketten…

– Akkor ezek szerint maradsz…? – kérdezte Lukas visszafojtott lélegzettel. Ölni tudott volna azért, hogy a lány itt maradjon.

– Még meglátom. Nem ígérek semmit.

– Nekem már ez is elég – borult a lány nyakába Lukas, és megcsókolta őt.

~~*~~

Aleksi és Silja, miután megtudták, mi történt Lucyvel, rögvest indultak meglátogatni őt. A lány félig aludt már, amikor megérkeztek, ahogyan Lukas is. A fiú a lányt ölelte hátulról, mivel csak ők voltak a betegszobában, így senki nem látta, mit művelnek. Silja rettenetesen aggódott a barátnőjéért, és remélte, minden rendben vele, és hogy többé nem lesz rohama. Mivel Lukas és Lucy is pilledtek voltak, rövid ideig tartott a látogatásuk. Mentek is haza, azaz Aleksiékhez, ahol is jóformán beleájultak az ágyba. Másnap furcsamód kipihenten és üdén keltek – igaz, délben, így kihagyták a reggelit és rendeltek pizzát ebéd gyanánt.

– Na, és mi a terved mára, hmm? – kérdezte Silja búgó hangon Aleksitől. Már nagyon furdalta a kíváncsiság, hogy a fiú mit eszelt ki. Aleksi ágyán feküdtek összebújva, és csendben beszélgettek.

– Már mondtam! Meglepetés. De lassan kezdhetsz is készülődni!

– Legalább azt áruld el, milyen ruhát húzzak. – Nem mindegy, hogy a fiú elegáns étterembe viszi (amiben erősen kételkedett) vagy hegyi túrára. Aleksiből az utóbbit nézte ki.

– Felőlem jöhetsz meztelenül is – vigyorgott kajánul a fiú. – Amúgy mindegy, bármi megfelel, de hozz valami meleget is. 

– Most már igazán érdekel, hova viszel engem – mosolygott rá Silja. Ezek szerint igaz a feltételezése, a fiú tényleg túrázni viszi. Vagy jégbarlangba.

– Garantálom, hogy tetszeni fog…

–  Azt ajánlom neked!

~~*~~

– Hölgyem, felkérhetem egy táncra? – kérdezte Aleksi udvariasan és a lány felé nyújtotta a kezét. Silja biccentett és megfogta. A fiú felhúzta és átfonta a derekát. Ujjaikat összekulcsolták és mélyen egymás szemébe néztek. A háttérben a Nightwish Feel for you című száma szólt, miközben alattuk hullámzott a tenger. Aleksi hajós kirándulással lepte meg őt; igaz, a hajó nem az övé volt, hanem Filipé. Nem volt túl nagy, de nem is túl kicsi – nyolcan kényelmesen el lehetett férni rajta. Tartozott hozzá egy kabin, ahol lehetett aludni is. Régi, ámde kitűnő állapotban levő hajócska volt, és oldalára Filip gyönyörű, kacskaringós motívumokat – indákat és horgonyokat festett a maga sajátos, elvont stílusában. A fiú kölcsönadta nekik, bár Aleksinek nem volt rá engedélye, így nem vezethette hivatalosan. De azt mondta, gyakorolt, és tudja kezelni a járművet, így nincs ok az aggodalomra. Silja nem is aggódott a testi épségükért, de a büntetéstől annál inkább. Remélte, nem talál rájuk a vízi rendőrség, bár ebben a pillanatban ez sem érdekelte. Most csak az számított, hogy itt van Aleksivel, azzal, akit a világon legjobban szeret. Persze sejtette a fiú szándékát – az óvszervásárlásból és a különleges helyszín választásából leszűrte, mit akar tőle. De ő is akarta, iszonyatosan, és megpróbált felkészülni a dologra. Lelkiekben már egy ideje fel volt, de amikor rádöbbent arra, hogy gyakorlatilag alig van szexin kinéző fehérneműje, elment a plázába venni egy fekete csipkés darabot. Igazi klasszikus, ez tuti befutó. Ugyan Aleksi azt mondta, bárhogy jöhet, ő azért viszonylag kiöltözött. Térd fölé érő, fekete-szürke csíkos, zsebes szoknyát húzott sima, fekete harisnyával és vörös blúzt mellénnyel. Majd’ csípőig érő haját hajsütővassal behullámosította, és szolid sminket is kent magára rúzs kivételével. Úgyis öt percen belül eltűnne róla varázslatos módon, Aleksi közbejárásának köszönhetően. Körmét sötétvörösre festette, oldalán pedig egy kicsiny bársonytáska lógott, amit ő készített magának még régebben.

Aleksi, amikor meglátta, elismerően végigmérte, és közölte, hogy mennyire „kibaszott szexi”. Ami azt illeti, ő sem panaszkodhatott. Fekete farmernadrágot viselt függőlegesen csíkos, sötétkék-fekete inggel. Haját kivételesen megfésülte és hagyta leomlani a vállán. Szőke, rakoncátlan tincseinek persze még így sem lehetett parancsolni; itt-ott kiállt a haja, de Silja így szerette. Egyszerűen odavolt a fiú hullámos hajáért, imádott beletúrni. A fiú az utóbbi időben szakállat növesztett, „mert az Thoros” címszóval, amit ezúttal lenyírt, bár nem teljesen. Meghagyott egy kis borostát, ami igencsak jól állt neki, még karakteresebb lett tőle az arca. Siljának kifejezetten tetszett, bár amikor megcsókolta, eléggé szúrta őt. Már előre látta, hogy a nap végére sebesre fogja dörzsölni vele az állát. Annyi baj legyen.

Nem mentek túl messze a partról, de elég messze ahhoz, hogy ne látszódjon a kikötő. Csak a világítótorony fénye jutott el hozzájuk; gyakorlatilag nyílt vízen voltak. Silja még sohasem merészkedett ilyen távolra a partról, de egyáltalán nem félt, sőt, izgalommal töltötte el az újdonság varázsa. Senki nem tartózkodott a közelben hál’ Istennek, mivel a nagyobb hajóknak másfele volt a haladási irányuk. Kevesebb, mint egy óra alatt értek el ide, és rögtön lehorgonyoztak. Szerencsére minden zökkenőmentesen zajlott.

Belemélyedtek egymás tekintetébe, és amikor a zene szenvedélyesebbé vált, ajkaik egybefonódtak. Aleksi szorosan ölelte magához Silját, aki érezte, hogy a fiú szíve milyen hevesen ver, akárcsak az övé. A csók után a fiú lágyan megcirógatta a lány orcáját és nekibiccentette a homlokát a homlokának. A szellő belekapott hajukba, és a lemenő nap fénye tükröződött a szemükben. Lágyan ringatóztak a zene ütemére; nem is tánc volt ez, inkább andalgás.

– Én is… érzek irántad – suttogta Aleksi. Forró leheletén Silja érezte az imént elfogyasztott konyakmeggy édeskés illatát. Újra meg akarta ízlelni a fiú ajkát, így lágyan megcsókolta. Szíve szerint körülölelte volna a világot örömében, de mivel csak Aleksi volt kéznél, őt szorongatta meg. A fiú nevetve a karjába kapta és megpördült vele.

– Szeretlek, húgi – vigyorgott szélesen. Keze lecsúszott a csípőjére, testük egymásnak préselődött.

– „Húgi”? – akadt fent Silja a megnevezésen. Persze nem gondolta, hogy a fiú a húgaként tekint rá, már nem, de azóta nem-igen szólította a húgának, amióta bevallotta, mit érez iránta.

– Kíváncsi voltam, mit szólsz hozzá.

– Tee! – bökte finoman oldalba Silja a fiút. Aleksi keze ekkor a fenekére vándorolt, és erősen belemarkolt. Persze azért nem durván, inkább jelzésértékűen. Silja megugrott és elvörösödött, de nem húzódott el.

– Azért valljuk csak be, nem mindennapi helyzet, hogy egy srác a mostohahúgával randizik!

– Perverz – kuncogott Silja.

– Hmm, és még csak a felét sem tudod… – Aleksi felkapta a lányt a fenekénél fogva az ölébe, amire Silja átkulcsolta a nyakát. A hajó tatjára vitte, leültette a priccsre és fölé tornyosult. Szőke, hullámos haja előrehullt, függönyként keretezve szép metszésű arcát. A lány még sohasem látta ilyen csábítónak. Az a nézés… Egyszerre volt kisfiúsan csibészes és mély, vággyal teli. Tenger kékjében pompázó írisze valósággal izzott, ahogy őt falta a tekintetével.

– Gyönyörű vagy… – sóhajtott fel Aleksi. Erős keze közé fogta az arcát, és játékosan megpuszilta az állát. Siljának hihetetlenül jólesett a bók.

– Te is – felelte; nem tudta hirtelen, mit mondjon. A fiú ekkor leült mellé, és átkarolta a vállát. Félretűrte a haját, majd közel hajolt a füléhez, forró levegőt fújva belé. A lány megborzongott.

– Szeretném, hogy ez az éjszaka emlékezetes legyen – suttogta rekedtes hangon, és gyengéden megharapta a fülcimpáját. A lány teste már ettől felforrósodott és halkan felszisszent. – De… adjuk meg a módját – hajolt el tőle, majd felállt és a kabinba ment. Kisvártatva egy kör alakú üvegtálcával a kezében tért vissza, rajta egy borosüveggel és két pohárral, illetve csokoládéval.

–  Látom, készültél! – Silja ezen picit megilletődött, nem nézett volna ki Aleksiből ilyen figyelmességet. Tényleg úgy viselkedett, akár egy úriember. Filip jó hatással van rá, és valamiért gyanította, hogy ő látta el tanácsokkal. A fiú leendő barátnőjének aranyélete lesz mellette, az biztos, bár ő sem panaszkodhatott, sőt. Aleksi valóban komolyan gondolja a dolgot, ebben biztos volt immár.

– Ez csak természetes! – A fiú odahúzott eléjük egy kisasztalt, és letette a tálcát. – A legjobb jár a barátnőmnek!

– Minden barátnődet így elkényeztetted? – Siljában egy pillanatra megjelent a féltékenység, de amikor Aleksi felhorkantott, el is tűnt nyomban.

– Tudod, mit! Elég volt a legtöbbnek meg nekem is egy vízszintes felület. Senki másért nem tennék ilyet. – A fiú rátette a kezét a kezére és megsimogatta. Az arcába nézett, és a lány látta rajta, hogy igazat beszél.

– Köszönöm. El sem tudom mondani, mennyire… – csuklott el Silja hangja. Minden túlcsordult benne, ez az egész olyan volt, akár egy valóra vált álom.

– Ha sírni mersz, nem kaphatsz belőle! – ölelte át Aleksi, amire a lány felszabadultan felnevetett. – Na jó, csak viccelek, amúgy is meg kell kóstolnod.

– Milyen bor?

– Ez, kérlek szépen Tokaji aszú. Magyar bor, netről rendeltem.

– Ó. Magyar? Még sohasem ittam magyar bort, de biztos nagyon finom.

– Kóstoljuk meg! – Aleksi kinyitotta az üveget, majd töltött mindkettejüknek. Miután megszagolták, belekortyoltak. Silja elégedetten megnyalta a száját – a kellemesen savanyú, ugyanakkor édes nedűt igazán ízletesnek találta.

– Ez kurva jó – jelentette ki nem túl szofisztikáltan Aleksi. – Na, hogy ízlik?

– Szerintem is finom. – Silja a kezébe vette a csokoládét és hangosan felolvasta a címkéjét: – „Étcsokoládé eperdarabokkal”. Hm, jól hangzik! – Kibontotta a csomagolást, és miután lenyelt egy újabb kortyot a folyadékból, tört egyet a csokoládéból és a szájába vette. Az mindjárt szétolvadt a nyelvén, és keveredett a bor gyümölcsös aromájával, aminek így még jobban kijött az íze. Aleksi követte példáját, aki még a szemét is behunyta, annyira ízlett neki.

– Esküszöm, mindjárt elélvezek… – nyögte ki Aleksi. Silja felnevetett, és tovább iszogattak. Nem rúgtak be, nem az volt a cél, viszont a csokoládé és a bor kitűnő afrodiziákumok, és kisvártatva a szokásosnál is jobban kívánták egymást. A fiú nadrágja igencsak feszült, és Silja nem is próbálta titkolni, mennyire tetszik neki. Pillantása le-letévedt az ölébe, és elképzelte, milyen lesz majd magában éreznie.

Aleksi a mutató-és hüvelykujja közé csippentett egy csokoládédarabot, és Silja szájába adta. A lány megette, és pajkosan megnyalintotta a fiú ujját, aki azt becsúsztatta pár centi mélyre a szájába. A lány enyhén megszívta, amire Aleksi párszor ki-be húzta. Ez őrültül beindította mindkettejüket. A következő pillanatban a fiú ajka lecsapott Siljáéra, aki hevesen kapott utána. Belemarkolt a hajába, Aleksi keze pedig blúza alá siklott. Ujjai a melltartójának a csatját keresték, amit könnyedén kipattintott. Aleksi lerántotta róla a feleslegessé vált ruhadarabokat, és kezébe vette a mellét. Masszírozni kezdte, miközben folyamatosan csókolta, egyre nagyobb szenvedéllyel. Valósággal falta az ajkát, és a lány érezte, hogy az álla teljesen kidörzsölődik. Silja vére forrt, és zihálva vette a levegőt. Elkezdte kigombolni Aleksi ingét, de a fiú nem bírta kivárni, lehúzta magáról a fején keresztül. Félredobta; kis híján a vízben landolt, de megfogta a hajó orrán díszelgő szigony.

– Szeretkezni akarok veled – mormogta a fiú, miközben a kulcscsontját csókolgatta.

– Én… én is – lihegte Silja.

Aleksi felmordult, majd karjába kapta a lányt és a kabinba vitte. Nem volt túl nagy, de nekik épp elég. Egy ágy és egy szekrény volt a berendezés, na meg Filip furcsa képei. Egy hatalmas ablak tette ki a fal jórészét, így láthatták a naplementét. Ég és tenger eggyé olvadt, ahogyan ők is. Megszűnt az „én” és a „te”, most csak „mi” létezett.

A fiú lefektette Silját az ágyra és fölé mászott. A levegő szinte izzott a közöttük szikrázó vágytól. Immáron nem kellettek szavak, a testük beszélt. Szerelmesen egymásra néztek, majd Aleksi csókolni kezdte Silját ott, ahol érte. Először a nyakát csókolta végig, majd a vállát, kulcscsontját és a mellét. Belenyalt a köldökébe, és hamarosan az alhasát puszilgatta. Keze a szoknyája alá vándorolt, és simogatni kezdte a combját, egyre följebb és beljebb haladva. Kisvártatva elérte a harisnyájának a szegélyét és letolta róla a szoknyájával együtt. Siljának már a combja is nedves volt a vágytól, bugyija teljesen átázott. Aleksi megcsókolta azon keresztül, miközben ujjai utat találtak a szövet alá.

– Látom, kívánsz – mondta elégedett mosollyal, azzal lehúzta róla.

Gyengéden széttolta a lábát, és közéjük feküdt. Az ágyékához hajolt, és nyelvével puhán, lágyan, majd egyre hevesebb nyelvcsapásokkal kezdte kényeztetni a legérzékenyebb pontját.

– A… Aleksi… – nyöszörögte a fiú nevét. Aleksi még magabiztosabban folytatta, aminek meglett az eredménye; Silja hangos nyögéssel a csúcsra jutott.

Kiterülve, tejes boldogsággal az arcán feküdt és szolidan pihegett. Még kellett egy kis idő, amíg magához tért. Testi-lelki kielégülése a mennyekbe repítette őt, és viszonozni akarta a fiúnak. Aleksi eközben a hátán feküdt és kihívóan nézett rá. Kezével a feszülő nadrágját markolászta, aminek a látványától Silja úgy érezte, képes lenne ismét elmenni, öt percen belül másodszorra.

– Azt teszel velem, amit csak akarsz… – gombolta ki a fiú a farmerét. Silja összeszedte a bátorságát, és végigsimított a dudoron. A fiú ajkából halk, vággyal teli sóhaj szakadt ki. Silja lassan letolta a nadrágját a fekete boxerével együtt, és amikor meglátta a férfiasságát, ismét tűzbe borult. Gyönyörű volt, ahogyan minden testrésze. A lány rajtafelejtette a tekintetét, és lélegzetvisszafojtva bámulta. Aleksi valószínűleg ezt úgy értelmezte, hogy visszahátrált, ezért megfogta a lány kezét és a férfiasságára vezette. Silja ösztönösen rámarkolt, amire a fiú felnyögött.

– Szopj l… úgy értem, vedd a szádba… – utasította Aleksi.

Silja rettentő zavarban érezte magát, ugyanakkor nagyon kíváncsi volt, milyen. Fölé hajolt, és a szájába vette, amire Aleksi elnyújtottan felnyögött. Furcsa érzés volt, nem pont ilyennek képzelte, de nagyon is tetszett neki. Körbenyalta, aztán megszívta, és ezt elismételte párszor. Játszott vele, ízlelgette, hiszen még sohasem csinált hasonlót. Kérdőn felnézett a fiúra, mert érdekelte, milyen reakciót váltott ki belőle.  

– Baromi… jól… csinálod – nyögdécselt a fiú kéjes arccal.

Silja bátrabban folytatta, ki-bevette a szájába a férfiasságát, és közben alig merte elhinni, hogy ez vele történik. Rámarkolt, és kézzel is besegített, azonban ez sok volt Aleksinek. Megfogta a fejét és felbiccentette. 

– Mi a baj…? – szégyellte el magát Silja. Attól tartott, hogy nem csinálta jól. A fiú nem felelt azonnal – összeszorította a szemét és hangosan lihegett – látszott rajta, hogy küszködik.

– Túl jó vagy… Ha így folytatod tovább, öt másodpercen belül elélvezek. – Aleksi felszisszent, és lassan kifújta a levegőt. – Hol tanultál ilyen jól szopni…?

Silja nem akarta bevallani a valóságot – hogy megnézett interneten pár videót –, úgyhogy mélyen elvörösödött.

– Öö…

– Ha azt mondod, Filipen gyakoroltál, én leváltalak Kissára…

– Nyugi, nem, már mondtam, hogy… Szemét – csóválta meg Silja a fejét, amikor látta, hogy Aleksi nevet. Szerencsére nem vette komolyan ezek szerint.

A fiú ekkor ráfeküdt, és lágyan csókolgatni kezdte a nyakát. Eközben ő a hátát simogatta és fel-felnyögött. Aleksi az ágyékát az övének nyomta, majd megfogta a férfiasságát és végigsimított vele a csiklóján. A lány lihegett és magához vonta a fiút egy szenvedélyes csókra. Aleksi nem kevésbé hevesen viszonozta, majd lassan mozogni kezdett rajta. Azt kívánta, bárcsak most, azonnal egyesülnének, és gyanította, a fiúnak se lenne ellenére a dolgok közepébe vágni.

– Akarod…? – kérdezte a fiú mély hangon, és sokatmondóan belenézett a szemébe. A lány tekintetében nem ült más, csak tömény vágy, ahogyan az övében is. Aleksi nem várt választ, azon nyomban felállt, majd a fiókhoz ment és kihúzta. Elővett belőle egy óvszert, kibontotta a csomagolást, és lassan felgörgette a férfiasságára. A lány pirulva, ugyanakkor vágyakozva nézte a jelenetet. Teljesen felizgult a puszta látványtól is, hát még mikor a fiú fölé feküdt. Aleksi ismét végigsimított a legérzékenyebb pontján, ami ugyanolyan érzékeny volt, mint azelőtt, hogy elment volna. Eközben folyamatosan simogatta és csókolgatta, ahogyan a lány is őt. Miután Silja kellőképp ellazult, kérdőn nézett rá. A lány biccentett – fel volt teljes mértékben készülve az első alkalomra. Még a lélegzetét is visszafojtotta, annyira izgult.

– Ígérem, óvatos leszek…

Aleksi megcsókolta, majd lassan elkezdte befelé tolni a férfiasságát. A lány tompán felsikoltott – ugyan számított a fájdalomra, de akkor is kissé kellemetlen volt. Egyszerre szúrt és feszített, de jó érzéssel is töltötte el ugyanakkor. Élete szerelmének adta a legbecsesebb dolgot, amit csak nő adhat egy férfinak.

Könny szökött a szemébe, és körmei belevájtak a fiú vállába. Aleksi bocsánatkérően nézett rá, és hogy feledtesse a fájdalmát, megcsókolta. Abbahagyta egy rövid időre, és miután a lány újra készen állt, folytatta. Ezúttal kevésbé szúrt, és Aleksi lassan mozogni kezdett rajta. A kellemetlen érzést lassan gyönyör váltotta fel, és a fiú is ugyancsak élvezhette, mert hangosan nyögdécselt és zihált. Silja a csípője köré fonta a lábát, így Aleksi még mélyebbre hatolt benne. Lökései egyre erőteljesebbek és gyorsabbak lettek, és ez hiába fájt kissé a lánynak, még jobban beindította. Ezt a heves reakciót ő váltotta ki a fiúból, miatta élt át ekkora élvezetet. Nem tudtak betelni egymással, és hamarosan Silját ismét elöntötte a gyönyör. Aleksi közvetlenül utána ment el egy hangos nyögés kíséretében. Lihegve a lányra hanyatlott, aki szorosan magához ölelte a fiút. Nem tudta volna szavakba önteni azt, amit érzett. Ha létezik tökéletes boldogság, ez az. Így voltak egy darabig, egymásba fonódva, majd Aleksi kihúzta belőle a férfiasságát és a hátára feküdt. Lehúzta az óvszert, csomóra kötötte és a földre dobta. Silját a mellére vonta és így szólt halk hangon:

– Ez valami… kibaszott jó volt… Neked is tetszett…?

– Mi az hogy… Remélem, nem voltam béna.

– Annyira nem, hogy ismét áll rád a farkam… Még soha, senkivel nem volt ilyen jó.

– Komolyan…? – kérdezte a lány meglepetten. Hiszen teljes mértékben tapasztalatlan volt. Mégis a vele való szeretkezés tetszett legjobban a fiúnak…? Ezt nehezen tudta elhinni. – De hát én még soha nem voltam senkivel, és…

– Komolyan elgondolkoztam azon szex közben, hogy mégis. Csak nem titkolsz valamit előlem…? – csókolt bele a nyakába. Silja teste megfeszült és felsóhajtott.

– Derítsd ki! – somolygott a lány kihívóan.

Aleksi az oldalára fordította, és a fenekének nyomta a félig merev férfiasságát.

– Hmm, örömest!

Átkarolta a derekát, majd forró testével nekifeszült. Belecsókolt a nyakába, amire Silja megborzongott. Tenyerét végigfuttatta a karján, miközben a férfiasságát neki-nekilökte a fenekének. Egyre keményebb és keményebb lett, és ekkor Aleksi megint felállt, hogy elővegyen egy újabb óvszert. Silja gyanította, hogy a fiú nagy „étkű” szex terén, és ezt egyáltalán nem bánta. Ő még nem ismerte magát ilyen szempontból, de gyanította, neki is hasonlóak az igényei. Túl régóta vágyott már a fiúra, és túlzottan is akarta őt. Sohasem értette a frigid nőket, akiknek elég volt havi két szex jobb esetben. Persze ez a dolog többtényezős, de ő úgy érezte, Aleksivel bárhol és bármennyit tudna szeretkezni. Valószínűsítette, hogy ő is így áll ezzel a kérdéssel. A fiú ekkor karjával átfonta a testét és kezét a combjai közé csúsztatta.

– Egész éjjel dugni foglak… Nem bírok betelni veled.

A lány szenvedélyes lökést érzett az altestében, amire felszisszent. Aleksi az előzőnél is hevesebben és gyorsabban csinálta, mindent beleadott. Silja szinte már kába volt a gyönyörtől, és hangosan nyögdécselt.

– N… nem bírom… – lihegte a fiú nem túl hosszú idő elteltével, majd még erőteljesebben hatolt belé. Tövig nyomta benne, ami a lányból enyhe fájdalomérzetet váltott ki, de nem bánta. Aleksi mély torokhangon élvezett el, pont mielőtt Silját is elöntötte volna a gyönyör. Pihegett egy kicsit, majd rögtön intézkedett: ujjaival hamarosan a lányt is csúcsra juttatta. Kiterültek az ágyon, és hangosan lihegtek, mintha legalábbis maratont futottak volna.

– Már csak egyet nem értek… – szólalt meg Aleksi. Silja aggódva nézett rá.

– Mit?

– Hogy hogy voltam képes rád a húgomként nézni… Eszméletlen vagy.

– Végül is… Testvérekként nőttünk fel…

– Még jó, hogy nem vagyunk vér szerintiek… Remélem, azt tudod, hogy mostantól kezdve mindennap meg foglak dugni. És nem érem be napi eggyel.

– Azt hiszed, ezzel visszariasztasz…? Tíz évet kell bepótolnunk. Csak bírd az iramot…

– Csak bírd te az iramot! A többi csajom beérte heti pár alkalommal, és már egy éve nem voltam senkivel, szóval eléggé ki vagyok éhezve…

– És még szexmániás is vagy.

– Naa, azért ne mondd, hogy ellenedre van!

– Hmm, nem mondom… – hajtotta rá Silja a fejét a fiú mellkasára. Aleksi rögtön magához vonta. – Mit csináljunk most…?

– Amihez csak kedved van. Hosszú még az éjszaka…

Aleksi sejtelmesen elmosolyodott és csókot lehelt a lány ajkára. Silja még sohasem érezte magát ennyire boldognak és elégedettnek.  

Következő fejezet